Február

Február 7.

Megint 4 nappal közelebb a végéhez. Hihetetlen gyorsan elment ez a krúz. Annyira nem bánom a dolgot. Sajnos bónusz az nincs, de így is a vártnál jobban sikerült. Most volt a super bowl. Meg voltak őrülve rendesen. Persze amerikai fociról van szó. Szerencsére az utolsó nap volt, de szinte mindenki mezben, (még egyes idősek is) rohangáltak, meg persze ki mennyire de többnyire már részegre itták magukat.
A formal este nem volt egyszerű, mivel eléggé viharos volt a tenger, így lassan jöttek fotózkodni, meg hát beállítani sem volt könnyű őket.

Tegnap megint a beszállókat fotóztam. De mivel utána csak 6:30 kor kezdek így feltudtam menni a fedélzetre kihajózás közben, és hát mivel az objektívem is megjött aznap, csak nem hagyom ki. Így csináltam 1-2 szebbecske képet a városról.
A lencsét meg imádom. Igaz kicsit nehéz, majdnem 1kg. De nagyon tudja a dolgát.
Ja hogy mi ez. Egy Canon 24-70mm f/2.8 L USM .
Holnap után meg végre szabad leszek a kikötői fotózás után. Ami alapvetően sokkal több szabadságot nem ad, mivel max 1 órával tudok többet kint lenni cozumelben, de utána lesz időm relaxálni. Ami nem is fizikailag hanem inkább szellemileg szükséges. Mivel egész este nem lesz dolgom, nem kell a vendégek közelébe menni.

Február 16.

Lement két ötnapos kruz.

Hmm .  .  . most nem jut eszembe mi volt az első krúzon. Ja szabad este.
Szóval cozumelben a reggeli kisállás után már nem kellett aznap dolgozni. Így kimentem kicsit fozózni a parton, mejd kávézó meg internet. Utána vissza.
Viszont amikor a kikötőt elhagytuk felmentem a fedélzetre képeket készíteni. Na most ez úgy nézett ki hogy még világosban elindulunk, de éppen megkezdődik a naplemenés. Így szép lassan besötétedik. Elég szép látvány, maga a part is, ahogy elhagyjuk, de így a naplementével, (meg szerencsére kicsit felhős is volt) festői. Amíg hajózunk ki addig a parti őrség kikísér minket. Állítólag a hajót radarozzák, ne hogy véletlen valami „csomagot” hozzá csatoljanak az aljához aztán véletlen eljusson a drog az USA-ba.
Majd  miután besötétedett visszajöttem a kabinba, kicsit filmezni. Ennyi. Alapvetően jó volt kicsit vendégektől távol lenni.

A két krúz között me reggel voltam a galériában., így 10 kor már ki tudtam menni a városba. Véletlen összefutottam az egyik fotós csajszival aki épp akkor készült kimenni. Mert ő meg reggel volt szabad. Aztán megbeszéltük, hogy akkor együtt elmehetnénk az egyik plázába, mer hogy ott van valami ami miatt oda akar menni. Mondom jól van. Aztán még a szobatársát is elhívtuk aki szintén fotós, columbiai gyakornok lány Milena. Így 3-an elmentünk, aztán a

Milenával körbejártuk. Kerestünk neki cipőt, meg én is megnéztem mi a választék.
Majd 1 re visszajöttünk a csónakhoz, de mivel csak 3 kor kezdtünk Milenával így mi még besétáltunk a városba Peach meg visszament mert ő 1-től dolgozott. Elég hideg volt (10 fok) meg szeles is volt. De azért készült 1-2 kép, majd utána bementünk egy kávézóba inni valami meleget. Majd vissza és meló.
A formal estéken máshol kellet fotóznom, de a megszokott hátteremmel. Ahol vagyok az annyira nem forgalmas, így jobban kell invitálni az embereket, de szerencsére jól sikerültek.
Majd progresoban megint úgy alakult, hogy kettesben mentünk ki. Hát megincsak nem volt valami jó idő, de azért olyan 20 fok lehetett. Voltunk egy parkban. Nem mondanám szépnek. Meg az egész városra jellemző. Hogy koszos. Na mind1 végülis elvileg ott van ingyen net, de nem igazán találtuk meg.
Semmi különöset nem csináltunk. Ja végül találtunk neki ruhát. Ilyen csinosabb félét, de nem ez az ünneplős kategória. De cipő az nem lett. Majd a parton sétálgattunk, persze megint csináltunk 1-2 képet.
Este volt egy kisebb búcsú buli, mivel az egyik fotós lelép. Igaz semmi komoly, annyira nem is izgatott a dolog, mert nem vagyunk valami jó viszonyban. Szóval csak hajnal 1 kor felmentünk a szobatársammal. Kicsit beszélgettem Milenával, megittam 1 sört azt kész.

Másnap cozumelben kimentünk netezni. Igen megint úgy alakult, hogy ketten. Mivel columbiai, azért kitűnően tud spanyolul. Így a kávézóban a személyzettel jól el tudodott beszélgetni. Aztán az egyik felajánlotta, hogy a belvárosban tud 1 helyet ahol esetleg tudna magának cipőt venni. Így taxival ( 5 perc) bementünk. Aztán végül cipő is lett az esti Valentin napi bulira.

Majd vissza aztán munka.
Majd buli. Egész jó kis buli volt. Igazából szilveszter óta nem voltam buliba. Legalább is ilyen táncos jellegűbe nem. Sokan is voltak, meg fotósok közül is fent voltak egy páran azok közül akikkel jó a kapcsolat. Volt egy kis salsa Milenával, meg a magyar fotóssal Edinával. De többnyire ilyen ugrabugrálós zene volt, majd a vége felé ilyen indai zene lett, na akkor jöttem feküdni. Na ez volt úgy 2:45 kor. Majd reggel 8 kor munka. Nem voltam ám fáradt gondolhatjátok. Egész héten nem sokat aludtam. Sebaj valamikor élni is kell, mert itt a csónakon sok lehetőség nincsen.

Azóta semmi különös. Annyi hogy ma van egy kis balhé.
Miközben tankolták a csónakot valamit nagyon elsikerült rontani, mert lett egy hatalmas olajtócsa, meg ez halom csomag olajos lett. Mert a nagy tanker mellé pakolták le ideiglenesen a átvizsgált csomagokat. A vízbe nem került (szerencsére mert az nagy gond lenne) de így is most itt vesztegelünk. Már vagy 1 órája el kellett volna indulnunk. És még itt leszünk egy darabig az biztos. A tócsát úgy ahogy felitatták homokkal, meg rongyokkal, de a csomagokkal nem tudom mi lesz, azokat hogy takarítják meg. Szóval az már biztos, hogy késni fogunk cozumelbe. Érdekes egy krúz lesz. Kicsit felborult most minden. Szoktunk a fedélzeten fotózni amikor megy ki a csónak de így az se lesz, meg a vendégek egy része tuti ki lesz akadva a csuszás miatt, mivel így a túrák is változnak, ne meg hát a csomagokról ne is beszéljek.

Most kicsi pihenés, majd este étteremfotózással kezdek.

Február 21.

Vége ennek az elátkozott krúznak.

Végül kicsivel hajnal 2 óra előtt hagytuk el a kikötőt. Ennek köszönhetően Cozumelből is késtünk. A 8:30 helyett lett 11 óra. Így reggel 8kor a galériát ki kellett nyitni. Aztán meg órás váltásokban felügyelni. Majd 10:50-kor baromi gyorsan bezárni, hogy aztán 11 kor meg már lent legyünk a kiszállást fotózni. Katasztrófa. Persze alapból is gyors ez a kiszállás, mert csak 4 napos krúz, de így . . már mindenki felizgulva várta, hogy mehessen ki, és csak kénytelenségből jöttek a galériába. Szóval valami baromi gyorsan kijöttek a hajóból, mi meg mint az idegbetegek fotóztuk őket. És még az időjárás is rátett, azzal, hogy a nap folyton hol elő, hol elbujt. Így a kamera beállításokat majdhogynem képről képre váltani kellett. Olyan lehetett kívülről, mintha valami konzoljáték gépet tartanék a kezembe, és valami lövöldözős játékkal játszanék. Tekergettem a tárcsákat föl meg le. ( zársebesség, meg rekesz állítás) meg nyomogattam a gombot ( kép készítés). De a képek egész jók lettek.
Aztán meg hogy ne érje szó a ház elejét, este 7-ig ott maradtunk az 5 óra helyett.
Meg még az utolsó nap. Heh. Reggel mikor a galériában voltam valami panaszkodott, hogy nagyon mozog a csónak. Hát mondom ez semmi, én nem is érzem.
Na hát este már elég durvára sikerült az időjárás.  Nekem nem volt bajom, de a vendégeknek annál több. Pont volt még 3 perc a szünetig, amikor egy nőszemély kirakta a napi betevőt a háttereink elé. ( pont a magyar csajszival voltam egy helyen) Egyből be is zártunk. Nem volt értelme ott maradni, mert úgy is mindenki csak menekülni fog onnat. Aztán mondtam is, hát jólvan akkor mennyünk enni. Hehe. JA enni, mert hogy a vacsi szünet jött. De nem volt gáz lementem azt ettem. Amikor visszajöttem már a liftből kilépve érezni lehetett a hányás szagot. De ez másik volt, mivel az a másik végében volt a csónaknak. Aztán meg amikor el akartam menni vécére, épp egy faszi ment be előttem, aztán amikor kinyitom az ajtót, hát az is épp a hányásból mászott ki mert nem sikerült a célállomásig eljuttatni a nap alatt szorgosan összegyűjtött csomagot.
Nem tudom hogy bírják ezek a takarítok, de le a kalappal előttük, az kemény munka az biztos.

Volt egy születésnapi buli, egész jól sikerült. Volt fincsi torta, meg pia bőven. A zene sem volt rossz, meg a társaság sem, csak fáradt voltam. Viszont amikor kimentem kicsit friss kiszellőztetni a fejem, hhmmm csillagos ég volt odakint.
Ez otthon már nagyon megszokott volt. De itt azt hiszem ha 1 hónapja minimum, de lehet másfél, hogy nem láttam a csillagos eget. Szóval olyan kellemes érzés volt. Olyan nyugodt. Közben lehet hallani ahogy a csónak töri a hullámokat, meg kicsit járt a levegő is. De egyébként olyan érzés mint amikor az ember kimegy este nyáron amikor napközben volt vagy 36 fok. Szóval hogy pólóban is jól éreztem magam.
Lettek érdekes képek, igaz még nem láttam, de aki ünnepelt annak van egy halszem optikája, aztán azzal fotózgattunk.

Ma meg szabad délelőttöm volt. Így aludtam egy kicsit. Aztán Edinával meg az észak-afrikai munkatársammal Lize.vel együtt kimetnünk a városba. Először is egy hajós utacskára. Igen arra. Nem, nem írtam el. Ez egy ilyen kis csónakocska volt, tudjátok mint amiket sokat lehet látni a régi amcsi filmekben. Az a gőzhajós, nagy forgólapátkerekek vannak a végében, amiket fából készítettek. Nem volt hosszú, kicsit le, meg felment a Misisipin.

Nekünk annyira nem volt izgalmas maga a táj, mert hát hogy azt már meg se tudom mondani hányszor láttam, de maga a környezet az más volt. Mármint, hogy most mi voltunk a vendégek, nem a személyzet. Volt ebéd is az árban, az is egész jó volt. De igazából a koktél esett a legjobban.
Majd miután visszajöttünk bementünk a városba sétálgatni. Hát ott meg őrültek háza volt.

Most van ez a Mardigras nevezű karnevál. Ilyenkor megzakkanak az emberek. Bulik mindenfelé. Ez 3-4 napos vagy mi. Rengetegen maskarába bújnak, a tetőkről dobálják le a bizsu gyöngysorokat. (lila, zöld, aranysárga főként, mert a jellegzetes szín). Vannak képek meg videó is. (De mivel csak most ismerkedem a kamera által nyújtotta videó dologgal a minőség nagyon gyenge de azért látható a buli hangulat. )

Február 25.

Az elmult krúzon minden összejött most nekem. Kikötői biztonsági szolgálatban voltam. Ami annyit jelent, hogy nem lehet elhagyni a csónakot. Ezt egy krúzra kapjuk ketten a fotósok között, és folyton cserélődik. Így nem tudtam kimenni most. De alapvetően sem lett volna rá esély, mert matricázáson voltam megint. (korábban leírtam mi ez. ) Szoval progresso-ban aludtam. Cozumelben viszont megkaptam végre a reggeli szabadot, ami azt jelenti, hogy nem kellet a kikötés után a kiszállást fotózni. Viszont kaptam mellé 2 oktatást. Így még ha akartam volna se tudtam volna kimenni. Az egyik egy ilyen általános, havonta van 1x. Mindig ugyan arról van szó. Ilyen fél órás ismétlés végül is a biztonsági dolgokról.
A másik az 4 órás volt. Az meg ilyen krízis kezelés, emberekkel való bánásmód, meg alapvető biztonsági dolgok. Szóval dög unalom megint. Mind1 túl éltük, megint van 1 bizonyítványom róla. (ez 5 évig érvényes.)

Egyébként semmi különös. Ja volt parti megint. Volt egy születésnap, meg egy leszálló parti. Azaz az egyik laboros srác elment, így volt egy búcsú buli neki. Annyira nem volt jó. „ dupla Blaklabel-t megittam aztán szinte egyből mentem aludni. Nem volt jó a zene, meg valahogy a lapos volt a buli.

5 hónapja hogy eljöttem. Most vagyok félidőben, ha a terveim szerint maradok itt. Alapvetően most megvagyok. Dolgozok mint egy hangya. Se nem mondhatom, hogy eszméletlen jól érzem magam, de se nem azt hogy szenvedek. Persze néha elkap a honvágy, és mennék haza, de a terveimhez tartani akarom magam. Mindenképp hiányoznak a Budapesti bulik. Még ha nem is voltunk sűrűn, de azért 2 havonta csak elmentünk valahova a haverokkal.
Nem beszélve a táncról. Baromira hiányzik minden része. Hiányoznak a magánórák, gyakorlás, küzdés a táncpárommal. A tánciskolás bulik, tanárok meg a haverok.
De persze a suli is. Páran most tuti dinkának néznek, de azért nem olyan rossz az.
Szeretem az egyetemi életet. Mind a buli része, mind a kihívásokkal teli félévek miatt.

Hiányzik a szabadság. Itt minden nap időhöz vagyok kötve. Akármit csinálok, mindig ott van, hogy hányra kell elkészülnöm. Vagy pl vacsi szünet. Mindig figyelni kell, hogy nehogy elkéssek. Mert utána megyünk fotózni az étterembe, és ha késel 5 percet és 5-en várnak rád az nem jó.

Az előző krúz nagyon jól sikerült. Igaz nem részemről, mert nekem az  eladásom nem lett valami fényes, de csapatszinten messze túlszárnyaltuk a tavalyit, meg az elvártat is. Így egész jó kis bónuszt kaptunk. Ez nem tudom milyen lesz. Nem indul rosszul, de most megint nagyon dobálja a csónakot a tenger. (időközben 26.-a lett)  És ma este van a formal est, és ha ez nem sikerül jól akkor az egész krúz nem jó.

A következő meg nagy kérdés. Igaz az már március, de így ha azt nagyon bebukjuk akkor a havi elvárt átlagot nehéz lesz teljesíteni. Alapvetően a 4 napos utak jól szoktak sikerülni, de az most ilyen charter járat lesz. Ami azt jelenti, hogy valami nagyon pénzes faszi kibérli a csónakot. A csónak ugyan azon az úton megy, csak a vendégek úgymond egy hatalamas csoport.  És ők szabnak meg sok mindent. Pl a tecnikai embereket is ők hozzák, mi sem mehetünk fel ez alatt a legfelső medencés fedélzetre . . . Szóval érdekes egy út lesz. Ja meg formal night-sem lesz. Ami annyit jelent számunkra, hogy kevesebb háttérrel dolgozunk majd. De alapvetően ugyan azokat tesszük fel majd mintha formal lenne. Ja meg gondolom akkor ki sem kell majd öltözni nekünk.

Február

Jan 19.

Most 4 napos krúzra indultunk el. Sajnos az a srác akivel együtt kezdtünk hazament. Lengyel srác volt. .  Elege lett a főnökből, meg a sok szívatásból ami itt folyik. Így úgy döntött hazamegy a családhoz. Mivel van felesége, meg gyerekei. Ha minden igaz a kapcsolat fenn marad, és ha hazamegyek akkor majd még összefutunk. Vagy ő jön magyarorrságra, vagy én megyek lengyelbe.

A másik, hogy ma volt ellenőrzés. Nem tudom, hogy írjam le a nevét mert itt van egy neve, de annak nincs értelme magyarul. Szóval ilyenkor jönnek az amerikai hajózási hatóságtól gondolom, és megnézik, hogy a vészhelyzeti gyakorlat esetén mit hogyan csinálunk, mi a gond, meg körbekérdeznek mindenkit.
Na most gondolhatjátok, hogy mindenki be volt szarva hogy, a mostani luxushajó katasztrófa után itt véresen komolyan fog ez menni. Így előtte 1 nappal nekem volt is 1 órás továbbképzésem amin az alapvető vészhelyzeti infokat beszéltük át.
Ehhez képest semmi nem volt. Legalább is tőlem semmit nem kérdeztek. Min1 ezen is túl estünk. Szerencsére nem szabadnapom volt, így nem veszett kárba még egy. (Mivel a múltkor végig aludtam.) Szóval utána 1 órakor kezdtem a Lido deck-en. (ez az emelet ahol a szabadtéri rész van medencével meg bárpulttal . . ) Szóval itt fotóztam a kapitány kereket 3 ig. Majd fél 3 ig „szabad” voltam. Persze ez arra volt elég, hogy letegyem a kereket a raktárba, majd lemenjek a 3.ra ahol az személyzeti éttermek vannak. Ott ittam meg ettem 1-2 muffint. Azt nem tudom milyen, ízesítésű, de nem rossz. Majd a kabinomba mentem (ez a másodikon van) felvenni a láthatósági mellényt, majd menni a gyakorlatra. Igen megint gyakorlat, most az utasok miatt. Majd amint vége megint csak azonnal menni a raktárba felvenni a cuccokat a hátterekhez, majd elékészíteni fotózásra. Itt kb 35 percünk van 6 hátteret felállítani.
De ezt 4-en csináljuk. Most se jött össze, mert volt 1-2 rossz lámpa azokat ki kellet cserélni, meg volt változás is a hátterekben, így azt ki kellet cserélni, szóval 5 után 5 percel végeztünk, pedig 5-től már fotózni kellett volna.  No mind1 szerencsére nem volt belőle gond. Le volt foglalva a főnök.
A fotózás elég forgalmas volt. 5-6 ig majd 6:30 tól étterem fotózás, utána egyből portré 7-8:30 ig majd azonnal étterem megint, majd fél óra pihi és egy óra fotózás. Így 10:30 zárás. Szerencsére így gyorsan telt az idő. Persze a vége felé rengeteg részeg volt. Most alig van gyerek, és sok a csoport, meg a fiatal. Az előzőben sok volt az öreg, akik alig vesznek képet, meg nem is nagyon csinálnak.

Tehát zárás után megbeszélés. Semmi komoly nem volt csak a szokásos. Így éjfélre sikerül végezni is.
Utána felhívtam Irynát, mert megbeszéltük napközben. Persze már félig aludt szerencsétlen. Na mind1 azért átugrottam hozzá, majd adott egy levelet amit a család apaküldött, hogy milyen jók a képek. Meg egy kis ajándékot. Szóval kaptam egy ráját ami fából van kifaragva, egy teknőst ami kavicsból van összerakva szép színes a háta, meg egy elég magas kakaó tartalmú csokit.
Aztán leléptem. Sajnos nem tudom mikor jön vissza a főnöke, remélem a következő krúzon már igen, mert így nagyon sokat kell dolgoznia, és nem tudunk időpontot összehozni, ami mind2tőknek jó lenne.

Ja a múltkor megkaptam az élet nagy tippjét.
Vegyél feleségül egy dinka csajt és tuti nem lesz unalmas az életed.  . . : )

Na most ez onnat jött, hogy a kikötőben fotóztam, és jött egy 40-es 50-es pár. Aztán a hölgy nem látta a csónakot a vízen. Pedig még helikopter is volt rajta, szóval nem felfújható matracról beszélek. Nem is volt messze, meg a víz közepén horgonyzott le. Magyarán kiszúrja a szemed, még ha nem is nézel arra. A faszi is csak nevetett, meg hogy nem igaz hogy nem látod. . Aztán mondta ezt a tippet nekem.

De komolyan nagyon dinkák. Elég sűrűn megkérdezik, hogy most akkor merre., pedig hát a kikötőnek egy kijárata van, mivel ezek stégek amik benyúlnak. Meg nem egyszer elindulnak a végébe. Hát bazz nem igaz, hogy nem látják, hogy arra csak az a baromi sok víz van.
És nem. Na mind1. Igazából ezek annyira nem zavarnak, ezeken csak inkább nevetni szoktam, de az étterem fotózáson, néha már tényleg a hajszál választ el, hogy beleállítsam a kamerát a fejébe.
Először is amikor egy asztalnál elkezdek fotózni, nem gondolnak bele, hogy talán ő lesz következő, esznek tovább, aztán nagy meglepetésre mikor mondom, hogy fotó most ti ketten ott, akkor meg a csirkeláb lóg ki a szájából, és „őő izé óó hát várjámá még rágok”. Persze mi meg rohannánk. Oké csoportkép mondom nekik na most egyedül. Na ezt má 2 nyelven is spanyolul meg angolul me hátha megértik, de nem csak vigyorognak tovább. Na ilyenkor rájuk szólok 3 szor, aztán a többiek is mondják már akik az asztalánál ülnek. És „jaaaa hehehe hahah izé. Mi? Egyedül rólam. Hehe. „ (na most ez kb vagy 35-40 % ban így van) Ilyenkor már a xanaxos  tablettáért kapkodok. Aztán meg amikor nem villan a vaku, mert már agyon van használva (metz Mz 70) Akkor meg mondanám hogy újra. De már bele van esve a tányérba. Persze siess mert nincs sok idő rá.
Na meg mikor a fókuszom kezd el szórakozni. Itt nincs sok fény ez a thamron lencse meg léptető motoros, nem ultrahangos. Aztán ott szenvedek vele, meg néha beakad a közel tartományba. Azt csak pislákol nekem, hogy nem éles. Ilyenkor már a 3. levél kataflám  (megint fogalmam sincs hogy írják) tablettát rágogatom, és közben vizet csavarok a markolatból. És persze vigyorgok mint a hülyegyerek mert az is kötelező.
Ennyi dióhéjban az étterem fotózás. Ja még néha hátbavágnak a pincérek a hatalmas tálcájukkal. Csak hogy érezd, hogy mennyire szeretnek ott látni minket.

Holnap megint formal este. Szerencsére 12:45 kor kezdünk „SET UP” al. Ez az elnevezése annak amikor a háttereket készítjük elő.
Majd 4 től fotózás.

Jan 25.

Letelt a formal este is. . .ja hogy azóta már a második is. Na mind1 rohan az idő.
Akkor a múltkori formal este az nem volt valami jó. Legalább is eladást nézve. Nem tudom mi okból de csak 40 képemet vették meg. És a főnök meg ezen pattogott. Na meg máson is. Kb millimétereken izélt, hogy ferdén áll a hátterem. És pont a csónak volt rajta ami alapból ferdén volt a vizen, meg a szemszög is elég érdekes, szóval semmi különbség nem volt miután beállítatta velem. Persze mivel csak belém akart kötni valamivel. Ennyi. A tegnapi az egész jó volt. A vendégek elég korán elkezdtek fotózkodni, és mondhatni folyamatosan jöttek. Így sikerült 440 képet csinálni. Ami ha 4 képpel számolok átlagnak. Akkor 110 pár-ról csináltam képet.

Az hogy mennyire kelendő az ma este fog kiderülni. Másnap azaz ma kikötői fotózás. Reggel 7 től 11 ig. Elég jó idő volt megint ránk. Aztán alvás 4-ig. Nem volt erőm kimenni Progressoba meg hát sok látnivaló ott nincsen. Legalább is a kisvárost láttam már túrákra meg nincs idő ilyenkor elmenni. Aztán fotózás délután.

Jan 28

Ezzel a krúzzal elment egy indai fotós srác. Egy kisseb veszekedést kivéve egész jól kijöttünk főleg az utóbbi időben. Ő most vakációra ment, de ha visszajön nem lesz már fotós.
Viszont kaptunk 2 gyakornokot. Igaz úgy volt jön egy rendes fotós is, de valami orvosi ügy miatt később fog jönni. Most 2 kolumbiai jött. Nem tudok még semmit írni mert még látni se láttam őket.

Tegnap előtt meg lett rendelve a fotós csomag. Objektív, szűrő, aksi ez az amaz. Szóval most várakozás. KB ez meg a következő után jön meg, de lehet még majd várni kell 1-et.

Ezzel egyetemben (mivel Iryna segített, mert nekem nincs visa kártyám) be is fejeztem a kapcsolatom (mármint emberi és nem pár kapcsolatról beszélek) vele.

Hogy miért?
Kezdődött a dolog a fotózással. Direkt megkértem, hogy ne adja oda a képeket a főnökömnek, és majd csak a végleges verziót fogja látni. Ehhez képest, egyből megmutatta. Igazából nem tudom milyen kapcsolat van köztük, nem is érdekel, de akkor is megbeszéltük előtte.
Aztán meg ha bármit beszéltem vele, akkor egyből, és mindig visszahallottam a főnökömtől.
Pl még azt is hogy mit rendeltünk. De kb már 2-3  órával később.
Meg Ő odajött hozzám, hogy akkor másnap kimehetnénk Progressoba fotózni.  Mondom jól van. Reggel meló után kimehetünk. Megbeszéltük majd felhívom. Így is volt, csak aztán mondta, hogy ő már fent van a fedélzeten és már kinapozta magát, meg hogy beszélt a főnökömmel és ő azt mondta későn fogok aznap végezni. (ehhez képest 15 percel később) Na mind1 szóval a lényeg, hogy visszamondta. DE megint, hogy beszélt a főnökömmel. Mi köze a főnökömnek, hogy mit csinálok szabad időmben, meg előtte megbeszéltük ha végeztem felhívom ennyi. Velem meg nem lehet így szórakozni.
Szóval ez nem hiányzik, meg nem is normális dolog kibeszélni a másikat a háta mögött.
Így elhatároztam, a hogy semmilyen nemű kapcsolatra nincs szükségem vele.

A másik magyar fotós csajszival meg már egész jól összehaverkodtam. Kicsit érdekes csajszi. Valami egyiptomi faszival akar élni, valahol Egyiptomban. Ha végez itt akkor kiköltözik hozzá. Szóval vele voltam kint cosumelben. Csináltunk 1-2 képet, meg ettünk valami mayai csirkét. Annyira semmi különleges íze nem volt. Viszont a hajós kajához képest valami isteni finom volt, nagyon jól esett. Annyi különleges benne, hogy volt hozzá avokadó massza, meg masszásíott bab. Meg előtte hoztak tálban tacost, meg valami saláta keveréket, de az valami eszméletlen erős volt. Így ettünk, meg sírtunk közben. Ja meg a margaríta akciós volt. Egyet fizet kettőt  kap akció volt. Vettünk 3-at is egyből. Azt hiszem még fogok oda menni.

Február 2.-a Fotográfus lettem

Megjött a másik fotós srác is. Fülöpszigetekről jött. Normálisnak tűnik. Nem tudom hányadik szerződése, de régóta dolgozik itt. Szabadnapom volt tegnap, így kimentem vásárolgatni, nézelődni. Igazából mikrofonos fülest, meg fotóstáska volt a cél. A táskához sok reményt nem fűztem, de végül is találtam egy nagyon jót. Nem nagy, meg ilyen szövet anyagból van, de van benne egy vízálló réteg is. Meg a füles is meglett, így most már tudok skype-olni a közeli ismerősökkel. Sajnos taxival kellett mennünk (még 2 kollégám) mert nincs közel a bolt, és a busz ami kivisz oda az most nem járt. Mert van több pláza is és egyszer az egyikbe, egyszer a másikba megy. De mivel az Apple bolt csak az egyikben van, ezért oda akartak menni.

Végül is a busz sem sokkal olcsóbb. Kb fele, de arra meg várni kell meg ilyenek. A pláza nagyon hasonló volt a port canaveral-i hoz. Szerintem 1 cég építette. Szép szép de sok értelmes bolt nincs benne. Az apple bolt mindenképp, meg két ruhabolt a Armani, meg a Guess. Otthon ezek elég drága boltok, itt azért annyira nem vészes. Pl farmerek kb 20 ezer forintért vannak. De a Guess-ben vannak kifutó darabok fél áron ami már a hülyének is megéri. Vettem is egy pólót. Ami 8ról volt leértékelve 3 ezer re. Szerintem megérte.
Ja meg közben megjött a cuccnak a fele amit rendeltem az amazonról. Szerencsére minden oké vele. De az objektív csak a következő New Orlines alkalmával fog megjönni.

És végül előléptettek. Elintéztük a papírmunkát, megkaptam az új névtábláimat, amin már a fotográfus felirat szerepel. Volt még egy értékelés is rólam. Amiben a szokásos, hogy gyorsabbnak kell lennem, többet mosolyogni, meg eladási képességet fejleszteni kell. . .

Szóval így most kaptam egy 20%-os béremelést.
Meg mostanában egész jól alakulnak a krúzok, az elmúlt két út alkalmával kaptunk 180 dollár bonuszt. Ami olyan 40 ezer forint. Azért az nem rossz. Reménykedem hogy ha ilyen magas nem is de egy átlag 50 dolcsi fennmaradna. Lassan beindul a szezon szóval nem lehetetlen a dolog.