Hétvége

Hotelban. Október 7

Alapvetően a következő 4 nap hasonló volt mint eddig. Tesztek, oktatás, munka, meg alvás időnként. Volt előadás is a szemét feldolgozásról, minél kevesebb energia felhasználásról, szóval ilyen „zöld” előadás. Majd el aludtam rajta. Rendesen küzdöttem, hogy véletlen nehogy leforduljak a székről. Persze időnként azt se tudtam miről van szó, mert erőm nem volt már angolról értelmezni, meg azért volt 1-2 ismeretlen szóhasználat is. Sebaj csak meg kellett hallgatni.
Ezúttal volt lehetőségem kimenni Keywest-be. Szép kikötő az is, csak sokkal több idő kellene hogy körbe lehessen járni.

Majd conzumel megint.
Szerencsére elég viharos volt az idő így a hajó késett. Nekem meg vízálló, meg pár méterig vizaalatti kamerákat kellet volna árulnom a kiszálló vendégeknek, de mivel kellett mennem egy oktatásra így pont csak annyi dolgom volt, hogy várakozok.
Mikor kikötöttünk akkor is szakadt az eső, persze senki nem akart kimenni. A peron tóoldalán meg egy másik carnival hajó álldogált.
A oktatás után ki tudtunk menni. Ekkor ültem be a egyik ávézóba és vettem 4$-ért egy kapucsinót, amihez járt ingyen internet. Ekkor tettem fel az első írásom.
Szerencsére a gépem is túlélte a kapucsínót, bár neki nem esett jól.
Ugyanis az történ hogy ölemben a géppel neteztem, amikor inni szándékoztam.
Csak mivel a kedves kiszolgáló a pohár tetejét úgy tette rá, hogy közben megnyomta a poharat, így ki tudott folyni miközben én normálisan ittam. A mellettem ülő fiatal hölgy szolt hogy gáz van, mivel ő is kapott a szétcsapódó finom italból.
Na most szinte a billentyűzetembe folyt, persze a monitor is kapott. Aztán meglett a lyuk is a pohár és a tető között, na utána már tető nélkül ittam. Viszont a folyadék befolyt a gépen lévő egérgombok alá is. Így kb fél óráig (gondolom amíg ki nem száradt) nem működtek.
De azóta minden oké szerencsére.

Tegnap megvolt a „diploma” osztó. Kaptunk egy carniválos mappát amiben benne van, hogy elvégeztük ezt a sulit. Ott voltak még a pincérek meg s séfek is azt hiszem. Meg persze a hajós kapitány, meg 2 fő emberke a hajóról. Majd utána munka, majd este egy kis iszogatás. Ott volt aki ment el vagy aki ismerte azt aki épp elmegy, Volt egy kisebb magyar sarok ahol elvoltunk mi európaiak. Az este elég morcos volt az oceán. Eléggé vicces volt. Kicsit úgy mentünk a hajón, mintha beittunk volna. Persze ittunk is, de a magasabb részén a hajónak ahol a személyzeti bár van (7.en) ott már eléggé érezhető volt hogy billeg a csónak.

Ma reggel 8 körül kellett a kabinkulcsot leadni, a táskát leadni, várni az papírokra. Aztán várni, hogy beengedjenek a tulajdonképpen országhatáron miamiba. Majd utazás ide a hotelba. Ide is értünk 1 órára. Mindenhol rengeteget kellet várni.
Ma holnap pihenő, vagyis inkább azt mondom, hogy nincs munka, mert ha már itt vagyunk kimegyünk a városba körbenézni.
Vasárnap reggel 5 kor kell lent várnom a buszom amivel átvisznek egy másik kikötőbe.
Mert át kell szállnom a másik hajóra.

Trópusi vihar! (Szombat) október 8.

Tegnap este 5 körül elindultuk. Megkérdeztük hogy a legjobb megoldás, bejutni a városba, persze a taxit ajánlották a recepción. (mint kiderült tömegközlekedéssel könnyen olcsón is be tudtunk volna menni, na de most már mind1. Ketten a Tamással (másik magyar fotós kolléga) bementünk downtown-ba. Ez egy kis része Miaminak. Akartunk menni egy történeti múzeumba, de már bezárt mire odaértünk.  Majd elmentünk egy „hazai” étterembe. Azaz egy burgerking-be. Itt azért tényleg nagyobbak a méretek. 1 whooper, vagy hogy kell írni féle hamburgerrel, meg egy nagyobb adag sült krumplival jól laktam. Meg mivel ez egy menü volt, ezért járt hozzá egy pohár üdítő is. Ami inkább egy vödör volt mintsem pohár.

Körbesétáltunk egy nagyobbacska területet. Egészen hihetetlen ez a város. Gyönyörű, el tudnék itt élni azt hiszem.  Hatalmas felhőkarcolók alattuk éttermek ahol esetenként élő zenekar, ilyen  Jezz szerű. Majd sötétedés után eléggé elkezdett villámlani, mi nem is gondoltunk bele, hogy menni kellene valamerre. Majd egyszer csak a távolban lévő kikötő eltűnt, és azzal a lendülettel elkapott minket egy eléggé erős zivatar. Egy nagyobbacska felhőkarcoló alatt meghúztuk magunkat. Vagy 40 percig esett. A kocsik meg már tengelyig gázoltak a vízben. Aztán szép lassan alábbhagyott. Odábbmentünk vagy 300m-t mire megint elkezdett. Ekkor lett elegünk belőle. Hideg nem volt, de így nem lehet várost nézni. Szerencsére 10 perc után nem esett. Majd elmentőnk még egy parkba aztán hotelba taxival, úgy este 10 kor értünk vissza. Igaz kb kicsivel kevesebb mint 30$ ba került a taxi, de úgy voltam vele, lehet soha többet nem lesz rá alkalmam megnézni a várost. Amit egyáltalán nem bántam meg.

Mégsem megyünk ki a városba. Rettenetesen esik és fúj a szél. Egész nap ilyen, igaz hol erősebb, hol gyengébb de hogy nem fog sütni az is biztos. Kár pedig, szerettem volna úszni egyet a miami beachen. Talán ha úgy alakul a jövőben, még megtehetem. Ha más nem majd nászútra eljövök ide. (már ha lesz olyan). Most úgy áll a helyzet, hogy épp nem esik, de 30% hogy hurrikán lesz belőle.

Ja igen itt a hotel étteremben ettem garnéla rákot. Eléggé íztelenre sikerült, de chili szósszal, meg ketchup –al egész ehető volt.
Az ablakom a reptérre nyílik. Egyfolytában szálnak fel a repcsik. Szerencsére az ablak gondolom a hőszigetelés miatt valamilyen szinten hangszigeteltek is, így azért a zaj egyáltalán nem zavaró.