Flotta elsők

Amikor idejöttem akkor lettünk flotta 3.-ak. Most a következőn már az elsők lettünk. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mi termeljük a legtöbb pénzt a fotós részlegen. Ami jó mert kapunk bonuszt. Az első út sem volt rossz, de a legutóbbi agyon jól sikerült. Sok család volt, és akartak fotózkodni. A limitet szinte erőlködés nélkül lehetett teljesíteni.

Maga a út eleje nem kezdődött valami jól, de csak mert a főnökkel megint voltak összezördülések. Pl az egyik nap volt fél óra, hogy felállítsuk a hátteret, és elkezdjünk fotózni. Na most mi egy másik indiai kollégával a legtávolabbi helyen voltunk. És nekünk nem jutott kiskocsi. Mármint nekünk mindent a kezünkben kellet elcipelni. Így nem lettünk kész csak 1 perces késéssel. Aztán persze ott pattogot, hogy miért, meg hogy mások fotóznak csak mi nem. Na mind1. Aztán meg conzumelben, nem tudtam kimenni a csónakról reggel, mert nem oltattam be magam H1N1 meg általános influenza ellen. Aztán vissza kellett mennem beoltatni magam, aztán mehettem ki. Na persze hogy késtem. Persze hogy megint magyarázott. Persze előző este csak felragasztott egy papírt a szekrényemre amin az ált, hogy blokkolva vagyok meg valami ASAPP ami nem tom mi. Reggel a 3. szerződéses fotós szobatársa se tudta mi az a papír. Hát a blokkolás jelentette, hogy nem tusok kimenni. De persze a főnök nem mondott volna semmit. Csak mindig annyit, hogy kérdezzek. Ne de ha nem tudom mit? Akkor nehéz. Meg csinálom úgy ahogy amott szoktam, ahogy tudom aztán persze itt másképpen van, de ez mindig csak utóbb derül ki. 
Aztán meg mostanában ezt csináljuk, hogy van egy ilyen kis könyv amiben a pózok vannak. (nagyon egyszerű meze, egyhangú pózok, meg csak pár ról) szóval minden fotózás előtt bejelöli, hogy mit kéne fotóznom. Ne most ez azért vicces, mert igazából pont nem volt semmi bajom párokkal. Csak mondjuk több emberrel, vagy 2 nő vagy egyéb kombinációk. 1 felállást mindig ki tudok találni, csak legalább 3 kéne. Na mind1 a legutóbbi két napon nagyon jól sikerült. Mármint a könyvet nem nézegetem, csak magamnál tartom, mert aztán az is baja lesz ha nincs nálam. De jöttek az emberek, meg nagyobb csoportok is, és nagyon jó képeket sikerült csinálnom. És ezt nem csak én gondolom. A szobatársam is mondta, hogy jók, a másik kolléga aki a pultban állt, ő mondta, hogy nagyon vitték a képeim. Meg rendeltek a CANVAS-t is. Ami azt jelenti, hogy egy A3-as méretű kép. 60 dollár-ért ami kb 12 ezer forint. Ez egyébként egy kb 1-2 éves kislány lehetett, aki egy esti pálmafás, hullámos tengerparti háttér előtt egy kagylóban ücsörgött, meg persze széles vigyor. Tényleg jó lett. Persze ilyenkor lőni kell pár képet meg huhogni, meg vinnyogni, hogy a kamerába nézzen.

A másik meg tegnap mielőtt elkezdtem fotózni a főnök is mondta, hogy jók a képek, meg este is jött, hogy sokat fejlődtem. Mitől is? Egyrészt nézegettem 1-2 kész képet a galériában. Pl csoportoknál segített, meg a kész képeimet amikor épp nem volt vendég aztán mindig láttam mi a gond. Meg persze időnként jön 1-2 jobb vendég aki tud pózolni és mutat 1-2 új pózt. Ami alapvetően nem nehéz, mert tényleg nagyon alap pózok vannak a könyvben.

Egyetlen egy dolgot nagyon utálok az az objektív. Egy 17-50-es 2.8 as Thamron lencse. Eszméletlen milyen mértékben torzít. Ha nem vízszintesen fotózol akkor annyi. És hiába próbálom rekesszel lezárni sokat nem javul. Meg a látószög változás sem segít nagyon . Pesze kicsit javít ha 50 és nem 17mm-en  fotózok, de alapvetően egy olcsó konstrukció. Meg annyira nem is értem a 2.8-at. Mert miért nem vettek akkor egy alap 3.5-5.6 ot ami kevésbé torzít. Mivel 5.6 alatt soha nem fotózunk. Jó persze fénymérés, meg fokuszálás gyorsabb, pontosabb picit. De így nagyon kell vigyázni vele.

Ma egy kicsit megcsapott a karácsony szelleme. Reggel a fedélzeten fotóztam a kereket. (kellett nekem elkiabálni) Alapvetően élveztem, nem volt rossz, csak hideg volt. Kicsit fáztam. Igaz rövidnadrág, meg póló volt rajtam. Aztán most meg mikor bementem az kajáldába ott fel volt díszítve egy hosszú asztal középen egy hatalmas grillezett pulykával, amihez volt valami lekvár, meg olyan trutymó (tényleg csúnyán nézett ki) aminek az íze a prágai jellegzetes ételhez hasonlított. (talán puliszka a neve) Meg lehett vagy vörös vagy fehér bort inni. Én valami száraz vöröset ittam. Szóval a hidegről bejövet ott ettem a pulykát, ittam hozzá a bort, a kajálda me g telis tele karácsonyi díszekkel. Az ablakokon keresztül meg a naplementés Misziszipi part volt látható. Szóval érthetitek miért volt ilyen hangulatom.

Egyébként az étterembe kaptunk egy másik nagy tévét. Mert az előző szépen lassan meghalt.
Először csak kis folt volt rajta, aztán szépen lassan kiterjedt az egész tv-n. Gondolom a folyadékkristály szépen lassan megfolyt. 5 nap alatt végzett vele a halálos kór. Aztán 1 krúzik egy pici monitor volt oda téve, csak hogy legyen valami.

Ez a tréninges dolog nehezebb lesz mint gondoltam. Az a gond, hogy a nyitvatartási idő nagyon nem jó nekünk fotósoknak. Délután nyitnak amikor mi kezdünk, és éjfélkor zárnak, mi kb fél 12 kor végzünk itt. Szóval ha szerencsém van akkor egy fél órára be tudok esni. Na majd látom, hogy menni fog-e.

Kezd gyorsulni minden. Most már az utolsó nap van a krúzból megint. Igaz 4 napos volt, de akkor is gyorsan eltelt. Az első nap nem mehettem ki New orleansba, mert port szolgálaton vagyok a krúz alatt. Ami abban az esetben érdekes ha történik valami rendkívüli a kikötőben.

A szolgálat miatt cozumel-be se tudtam kimenni, így nem is tudtam netezni.

Egyébként meg sok értelme nem is lett volna, mert minden zárva volt odakint. Először nem tudtam miért, aztán láttam a kép kereteken, hogy Thanksgiving van írva. Ami köszönet adás-t jelent nyers fordításban, aztán rájöttem hogy hálaadást jelent. Ezért is volt a pulyka meg minden.
Nekem meg az este folyamán pillgrim-nek vagy minek kellet öltöznöm. Egy másik emberke meg pulyka volt. Aztán fotózkodni a vendégekkel. Elég vicces volt. Egy egész fal tele volt a képeimmel. Mármint amin rajta voltam. Volt puskám meg minden.

A következő krúz alatt valószínű nekem is kell majd már formal night-on fotózni. Igazából az nem rossz, csak nagyon forgalmas. Olyankor sorok állnak a háttérnél, hogy képeket készítsenek. A galéria meg szinte üres. Eddig ott voltam. Szinte semmit nem kellet csinálni csak álldogálni. A következő krúz után 2 fotós elmegy, és jön 1 meg egy teljesen új gyakornok. Így a gyakornok lesz a galériában, én meg mehetek fotózni. Ami azért jó mert talán az utolsó napok valamelyikén időnként nem kell fotózni, ami nem jó mert nagyon nem akarnak akkor már fotózkodni.

Ezek az amerikaiak rosszabbak mint a birkák. Még a kordonok között is összevissza mászkálnak. Rájöttem miért annyira egyértelmű a reptereken eligazodni. Mert annyira minden szájbarágós szinten van megcsinálva. De ma is pl beszállásnál. Összevissze mászkálnak. Még a biztonsági korlátokon is átmásznak vagy alatta átbújik mert látja, hogy a másik arra megy. De itt van egy halom tábla, csak mi ott vagyunk középen a háttérrel aztán ez úgy megkavarja őket, hogy valami hihetetlen.

Ma megint sikerült a főnököt rendesen felhúznom, pedig tényleg nem az én hibámból. Tegnap este megkaptuk a mai beosztásunkat. Aztán volt benne a szórólapozás, amit eddig soha nem csináltam. Mondtam is neki. Erre az volt a válasza, hogy a másik fotós akivel együtt kell csinálni, majd elmagyarázza. Hát nem mondott semmit. Nekem kellet kiderítenem, hogy hol van a szórólap, mi hogy kell csinálni. Aztán 4 kor beesik a srác a laborba, elmondja hogy hova kell vinni, aztán elmegy. Mondom, fasza nem baj hogy együtt kéne csinálni, meg az sem hogy 4-re kész kellet volna lenni vele. Aztán jött a főnök aztán ott pattogott nekem, hogy mi az hogy nincs kész. Aztán mondtam neki, hogy először csinálom, meg egyedül. Erre, hogy akkor majd este beszélünk hármasban. Kíváncsi leszek, de tuti megint én leszek a hülye.

Ja meg múltkor elrontotta a beosztásom, aztán akkor is szinte én voltam a hibás, hogy ha látom mások beosztását, meg hogy csak nekem nincs ott semmi akkor miért nem kérdezek, meg ilyenek. Ebből lassan kezd elegem lenni. Nem tudom mi lesz a változás ha jön a gyakornok, meg a másik fotós, de nem hiszem hogy ez sokkal jobb lesz.

Sajnos nem tudtam kimenni még New Orleansba, igaz ma elég hideg volt, majdnem esett. Meg a fák kicsit kezdenek barnulni. Szóval egész őszies volt ma odakint.

December 6.-a

Kicsit belustultam tudom. Vagyis inkább mostanában nem jutott energia, meg kedv irogatni.

Végül a dologból nem lett semmi. Beszélt a főnök a másik sráccal, aztán annyit mondott nekem még, hogy csapatmunka.

Hogy mi történt azóta? Voltam New orleansban, Progreso-ban, meg alapvető mentési tréningen kell részt vennem. De ne rohanjunk ennyire előre.

Először is New orleans.

Délelőtt „day off”-ot kaptam ami annyit jelent, hogy nem kellett reggel dolgoznom, csak a biztonsági gyakorlat után. Azaz 4 óra. Reggel késett a csónak, biztos eltörött az egyik evező vagy nem tudom, de a lényeg hogy 8 helyett, csak 9 előtt kicsivel sikerült kijutni. Van egy ingyenes buszjárat a Walmart-ba (itteni TESCO), meg még két helyen megáll. Azok meg gondolom ilyen plaza szerű helyek. Nemtudom, arra nem voltam. Szoval vettem 1-2 fontos dolgot. Tusfürdő, fogkrám ilyesmi. Ja meg egy rendes fülest, mert az egyetlen dolog ami teljesen ki tud kapcsolni az a zene. Ezért vettem egy normálisat 50$-ért. Ja meg kártyaolvasót. Szóval lesznek képek karácsonyra. :)
Majd mivel a busz óránként jár, így inkább elindultam gyalog visszafelé, mert annyira nincs messze, másrészt meg gyalog jobban lehet fotózni, látni a várost.

Lett 1-2 jó kép a külvárosról meg az igazi belvárosról is. Alapvetően szép város. Igaz még csak nagyon kis részét láttam. Tipikus jellegzetesség, az utca sarkokon elhelyezett újság tartó ládák. Filmekben lehet látni. Meg hogy egymást érik a hotelek, szállodák és nem annyira kicsik ám. Sajnos csak nappal tudom látni a várost de biztos vagyok benne, hogy éjszaka valami eszméletlen szép lehet. Telis tele van karácsonyi Díszekkel, világítással.

New orleans egyik jellegzetessége egy virág szerű jel ami a zászlóban is látható. Ennek alapvetően arany és barna a meghatározó színe. Ezt használja az amerikai focicsapat is. Ami tudomásom szerint elég jó csapat. Ha meccs van akkor itt a hajón is megőrölnek az emberek. Sokan mezben rohangálnak, meg egy halom ember beül a nagytv elé és nézik a focit. Ami kb 4-5 órás szokott lenni ha jól tudom. Persze az amerikaiakhoz méltóan ha van valami esemény akkor ordibálnak mit a fába szorult féreg. Rengeteg ruha ékszer, meg minden van ezzel a jellel ellátva. A turisták meg viszik mint a cukrot.

A másik jellegzetesség a jazz. Van is 1-2 szobor, meg a kirakatokban is előszeretettel szerepelnek jazz zenekari figurák. Ha jól tudom a jazz hazájának számít vagy mi.

Másodszor Progreso

Ez egy kis porfészek valójában, de a közelben van 1-2 maya-i ősi kúltúrai rom amit érdemes lenne megnézni. A személyzet 30% engedménnyel mehet körutakra. De szerintem így sem olcsó. Meg igazából nekem csak a busz kéne ami elvisz meg visszahoz. Idegenvezetés nélkül is meglennék. A kikötőből egy hosszú híd vezet be a városba ingyenes buszjárattal ami kb 10-15 perc. Amikor átérünk egy egy felfegyverkezett katona ácsorog (meg más is van de az nem lényeg) De nem gumibottal ám. A város vagy mi ez olyan szürkés, színtelen, lepusztult hangulatú. Igazából sok látnivaló nincs. A part viszont szép és tele van kagylóval. De ezt a képeken is látni lehet.

Majd Cosumel. Most itt találkoztunk össze a magic-el. De most nem mentem fel, csak az internet kávézóban voltam. Most valami mexicói jellegzetes jeges italt ittam, de valami bűnroszvolt, ellenben drága. Se baj internet azért volt. Valami paradicsomoszerű mintha sós izé lett volna. Mind1 maradok a jegeskávénál.

Mentési tréning. Hogy ez mi ez? Meg minek ez?

Kilen vagy hány alkalomból álló tréning. Ami minden nap van nekem most (meg kb 25 embernek) kivéve amikor a New orleansba vagyunk. Alapvető evakuációs dolgok, hány mentőcsónak van, hányan férnek bele. Meg van egy Liferaft-nak nevezett mentőladik. Ez ilyen felfújatós 6 szög formájú izé. Persze veszély esetén megától kb 20 másodperc alatt felfúvódik. Ebből van 72 a hajón. Ebbe menekül a személyzet veszély esetén. Megtanultuk mi van benne, mi mire jó, hogy kell használni. Volt medencés gyakorlat amikor a mentőmellényben a beugrást gyakoroltuk a vízbe, meg a beszállást a Liferaft-ba. Aztán meg hogy hogyan lehet talpra állítani a vízben. Meg hogy ha vízben vagy akkor mi az alapvető póz, meg szabály, hogy minél tovább életben tudj maradni a vízben.

Majd volt tűzoltási oktatás, meg eszközök bemutatása, oltókészülékek használata.
Ma meg tűzoltási gyakorlat volt. 3-as kis csapatokban gyakoroltuk a mozgást a nyomás alatt lévő tömlővel, meg az oltást. Azt a hajófenékben ahol a kikötési kötelek vannak. Alapvetően érdekes tréning, és jobb mintha dolgozni kellene. Azt hiszem 2 alkalom van még hátra.
Meg hát kikapcsol valamilye szinten, mivel más mintha dolgozni kéne. Igaz alapvetően ez munka időn kívüli oktatás. De gyakorlatban azért kicsivel kevesebbet dolgozom. Másrészt meg így nem kell kiszállást fotóznom ami azért furcsa, mert vagy 1,5 hónapon keresztül mindegyiken ott voltam.
És hogy minek ez. Mindenkinek van egy beosztása vész esetére, hogy kinek mit kell csinálni. Másrészt 1995-óta aki ezt nem végzi el az elvileg nem is dolgozhat hajón.

Fotózás fomal night-on.

Hát elég érdekesre sikerült. Egyrészt mert nagyon hullámzó volt a tenger, így nehéz volt a kitűzött képszámot elérni, másrészről, meg pózoltatni, mivel alig bírtak a lábukon megállni. Így aztán volt amikor több képet is kellett lőnöm, mire nem mozdultak ki a pozícióból. De mivel nem volt időm kitörölni a rosszat, (elvileg nem is szabad törölni képet) szóval tegnap volt egy kis fejmosás, hogy vesztegetem az időmet, meg mindenkiét, ha többet csinálok mint 5 kép per egy házaspár. Ami kicsit hülyeség, mert ha nem sikerül rendesen megcsinálni, ne mind1 ebbe nem megyek bele mert ez elég bonyolult ügy, hogy mikor mennyit meg hogyan fotózunk.

Ja meg, hogy az eladott képeim csak 11 volt. És hogy előtte meg a másik 40-et adott el. Nem gond, hogy ez csak az első nap után volt a másik meg már lezárt krúz eredménye. Meg az sem gond, hogy mindenkinek, nagyon alacsony volt az eladása, és csomó lové hiányzik a megszokott, átlagban elért összegtől. Nem szóltam neki, mert úgy is én leszek a hülye, hagytam had mondja, legalább hamarabb végzünk.

Hogy rohan az idő. Azóta már a második formal night-on is túl vagyok. Azóta még annyi történt, hogy azért is le lettem szúrva merthogy túl sok képet készítek egy pár ról, alanyról.

Most a második alkalommal kb ugyan annyi képet csináltam, majdnem kicsit kevesebbet, de csak 3 kép per páronként. Így lett majdnem 400. Igaz 550-et kellene elérni. Azért is sikerült többet, mert nagyon nyugodt volt a tenger, érezhetően forgalmasabb volt az egész este. Másrészt csak nem az első alkalom volt. Már tudtam, hova tegyem, hol van helyem a haj lámpának, hogy ne csillanjon be a lencsébe. Meg tényleg 3 kép aztán vadásztam a másik párt. Ma formal night után 2 nappal csak a tengeren voltunk, megyünk vissza. De csak ma „eladtam” 18 képet. Nem tudom még mennyi a vége, de kíváncsi vagyok.

Igazából a főnökön meg nem lehet kiigazodni. Mikor milyen kedve van, úgy beszél. Mármint múltkor a formal night után nagyon ki volt kadva, utána meg odajött, másnap, hogy ha a párok számát nézzük akkor elég jó az eladási statisztikám, meg kérdezte, hoyg én mégis mi a francnak jöttem ide. Aztán ma meg, jött hogy tök jók a képeim. Nincsen semmi baja vele, meg, hogy gyors is vagyok. Ami itt alapvető probléma mindig. Szóval gyors kell lenni a háttér fel állításban, a portréknál, az étteremben, szóval szinte mindig.

Ja időközben meg 2 fotós kolléga elment szabadságra, de csak egy gyakornok jött helyette. Szóval kicsit szarban vagyunk. Fülöpszigeteki a srác. Azt mondja 31 éves de kinéz vagy 20-nak. Meg olyan butuska is, de megvan benne a fülöpszigetiekre jellemző csináljuk csináljuk, rohanjunk jellem. Csak ő ezt ész nélkül teszi. Rengetegszer van hogy inkább hátráltat mert olyat csinál amit nem tud,, így rosszul csinálja, és így jóval több idő még annál is ha nem csinálna semmit. Pont ezért mondták rém mindig, hogy lassú vagyok. Én inkább kivártam, míg kiderül, vagy valaki megmondja pontosan mit és hogyan kell csinálni, de mondom fölöslegesen nem fogok rohangálni.

Tegnap befejeztük a tréninget is. Volt egy végső vizsga, aztán meg megkaptuk az oklevelet, meg csoportkép. Aznap hamar végeztünk, lett volna egy csomó időm kimenni Cozumel-be de nem volt kedvem. Vagyis lett volna, de se biciklit nem béreltem, gyalog meg főleg nem indulok neki, gyalogolok, meg állok eleget. Meg az hogy jó ez a kis kompakt, de azért lassan elegem lesz belőle. Mármint szeretnék már rendes képeket is csinálni. Nem tudom mikor lesz meg a saját gépem. Lehet januárban meglesz.

Ja ez a biciklis dolog ez teljesen új dolog. Most vettek vagy 8-10 biciklit, de egész normálist. (fék tárcsás) Szóval ha használni akarod, csak jelentkezel 2 nappal Cozumel előtt aztán viheted ingyen. Ez tök jó dolog. Nem kell taxira költeni ha be akarsz menni a városba, vagy a partra.

Mási kis apróság. A wc. Egész viccesen néz ki. Alapvetően zöld színű. A falakon vannak hatalmas trópusi falevelek. De a poén a piszoár része. Ott egy fél méter széles vízesés fotó van a falon minden piszoárnál. Szóval mikor a megivott, hatalmas mennyiségű megengedett 2 üvegsör távozik belőled, olyan mintha hallanád a vízesést. :) :).

Dec 15.

A második formal night-os képeimből 35 öt vettek meg. Ami nem rossz, mármint 3x annyi mint először. De úgy 50 vagy felette kellene lennie. Sajnos ez a krúz sem lesz jobb, de még 35 se lesz szerintem. Majd megnézegetem a képeket, miket rontok el ami miatt nem annyira viszik. Viszont az előző krúznál az utolsó napon „eladtam” 21 képet. A hátterem egy hajópadlós korlátos holdfényes óceáni kép volt. Reflekt moon a neve. Igazából ugyan az a felállás, mert ott is álló (mármint az alanyok állnak) képeket készítek. Formal night-on meg egy olyan kép van ami a Titanic fő lépcsősora van. Szóval az utolsó nap valamit nagyon jól csináltam.

Időközben a fotós videós tréninget is befejeztem. Igazából nem is fotós, mert ilyen eladási, kommunikációs dolgokról van benne szó. Annyira nem rossz ám, de azért inkább kihagytam volna. Mind1 megvan azt kész.

Lassan letelik a gyakornoki időm. Úgy január 5.-e körül. Akkor kell majd valami értékelést írnia a főnöknek rólam, aztán kb ennyi. Utána is minden ugyan az lesz mint előtte. Jah annyi, hogy megkapom a fotós feliratú névtáblát. Mivel még nem lett lecserélve, igaz a főnök meg ígérte, csak lusta és nem intézte el hivatalosan, de majd akkor muszáj lesz neki. Ja meg kicsit emelkedik majd a fizum.

Legutóbb megint kint voltam a városban. Mivel csak 1 kor kellett kezdenem. Aludtam vagy 9-ig, aztán kimentem. 15 perc séta innet az belváros. Mondhatni közel van. Az idő érdekes volt. Mármint most így érdekes volt kimenni, mert 11 fok volt, meg ködös párás idő. A Felhőkarcolók teteje nem nagyon látszott. Elmentem a francia negyed széléig. Ott kicsit mászkáltam, de valahogy annyira nem mozgatott meg. Mármint jó jó szépek azok az épületek, meg hangulatosak a kis utcácskák, de valahogy az igazi bálváros jobban vonz. Így vissza is fordultam. Persze van egy két, képem. Most tuti lesz fent 1-2 de gondolgkozom, lehet egyszerűbb lesz ha picaszás albumot csinálok. Mert itt darabonként kell feltennem a képeket, oda meg gyorsan fel tudom tolni egyszerre mindet. Csak azt nem tudom hogy feliratot, leírást hogyan tudok írni ott. Most nincs netem megnézni, de remélem hogy jobb lesz úgy. De ide majd a linket bemásolom.

Tehát a városban mászkáltam inkább. Van egy Mercédesz aréna vagy mi itten. Ami nem tudom mi. Lehet, hogy csak egy stadion. Mindenesetre legközelebb oda akarok majd elsétálni.