Megint Mexikó

Megjöttem.

A repülő valami nagyon pici volt. 2X3 soros. Se etetés. Még szerencse, hogy ettem a reptéren.
Kis mogyi volt, ennyi. Mivel az időben visszafele repültünk, így a naplemente nagyon hosszú volt. Nagyon szépen nézett ki a felhők felett. Lefelé nem sokat lehetett látni. Igaz nem is volt mit, mert a mexikói öböl felett repültünk. De a repülés elején azért a szakadozott felhők közül le lehetett kukucskálni. New orleans felett már azért elég vastag volt, mert eső után érkeztünk. Szóval mikor ereszkedés közben aláértünk, na akkor megint nem jutott más szó az eszembe mint, hogy aztapicsába. De most komolyan, amikor a nap vöröses aranysárgára festi a eget, kis felhőkkel az égen. Az egész város alattad fényben úszik, amit kettészel a misziszipi vagy melyik folyó, rajta hatalmas világító hidakkal. Sajnos nincs fotó. Meg se próbáltam a kis kompaktal lefotózni, nincs értelme. Talán majd legközelebb egy rendes géppel.

Megint kisbusz vitt minket a hotelba. A hotel az viszont most kicsit komolyabb volt mint a másik. A hotelról meg a parkolóban álló kocsikról van 1-2 kép.
Majd látni fogjátok itt nem félelmetes hogy mekkora kocsik vannak. Ezek nem reggelire, ezek előételnek megeszik a Suzukit. Hátranézel a visszapillantóban a Suzukiban aztán nem látsz mást mint egy rendszámtáblát. Kis túlzás persze, de nézd meg a képet.

A hotel is eléggé szépen be van rendezve. Van egy aztal ahol van egy hatalmas üveg edény amiben víz van, meg benne mindenféle gyümölcs. Kicsit megízesíti a vizet aztán ennyi, de kb mintha vizet innál.

Hatalmas hd-tv a szobába, bőr fotel meg minden. Erről van kép. Meg fürdőkád. Nem hiszitek el, de valami iszonyatos jó érzés volt megint benne fürdeni. Fél órát tuti benne hevertem, nagyon hiányzott. Majd lementem vacsorázni.
Na ez elég érdekesre sikerült. Itt nem úgy volt, hogy odamész aztán kikéred, aztán mész enni, hanem leülsz szépen étlapról rendelsz, meg ilyenek, szóval mint egy rendes étteremben.
Be is rendeltem valami tengeri tál szerűséget. Majd 15 perc után mégy egy budwaiser sört is, mert csak nem akarták kihozni a ennivalót. Majd egy 20 perc után jöttek, hogy valami félreértés, történt és másnak vitték ki amit rendeltem vagy mi, de hogy más csak steak-et tudnak hozni, hogy jó-e az. Csak nem akarok éhen halni, jó lesz az. Aztán kimentem sétálni egy kockát, mert már elegem volt az ücsörgésből. Majd visszamentem, aztán egyszer csak kihozták. Alapvetően nem volt rossz. Az az igazi mediumos rácson félig átsült volt, kis spárgával. Szerencsére a sört nem kellet kifizetni, mivel hogy több mint 1 órát vártam rájuk.
Aztán még kicsit neteztem a szobában, majd alvás.
Reggel 8 kor kelés, mert elvileg kilencre jön a busz. De nem lepődök meg ha késni fog 1 órát, úgy szokták. Reggeli is járt volna, de a tegnap este után semmi kedvem nem volt megint ott enni, még ha ingyen van akkor sem.

Jött is a busz kb 45 perces késéssel. Hát mer hogy én megmondtam. Addig ittam egy kávét.
A buszból készült 2-3 kép, s minőségért nem vállalok felelősséget. Hát nem semmi ez a kis város. Elég komoly úthálózata van, mindenfelé kacskaringózó, meg átívelősen keresztező hidak, utak. Meg persze hatalmas épületek. Várom már mikor mehetek ki legközelebb, kicsit körbenézni a saját lábamon.

Ez a csónak kicsit más mint az előző kettő. Azok kinézetre, meg felépítésre szinte egyformék voltak.

Itt a csúszda a csónak közepén van, nem a végében. A végében kosár, meg röplabdapálya van. Persze meg hatalmas jakuzzi.

Nov 15.
A főnököm egy Romániai srác. Elég normálisnak tűnik. Persze itt is kell sokat, és keményen dolgozni. A másik a hoteldirektor. Nem láttam még, De amott szörnyű volt. Minden hülye szabályt kőkeményen betartatott, meg mindig volt valami baja a fotós részleggel. Itt lehet használni saját cipőt nem gond. Meg úgy vettem észre a körszakáll sem. Eddig nem szóltak érte még.
A fotós csapatban van két magyar leányzó, egy lengyel srác akivel együtt kezdtük, és a tréningről ismerem. Meg van egy indiai aki az első csónakon volt fotós, de azóta ő is ide került. Meg van egy leányzó aki meg most fog elmenni ennek az útnak a végén. Szóval valaki majd még jönni fog ide.

A másik lényeges, hogy itt kaptam felszerelést, nem kell kölcsönöznöm végre. No meg kulcsokat. Ami szintén nem hátrány.
Meg elvileg, még nem kaptam meg, de a napokban kész lesz az új névtáblám. Mert a mostanin az van hogy gyakornok fotós. És a főnök lecseréli fotósra, mert azért a vendégek megnézik a táblát ám.

Tegnap vagy 7 órán keresztül jöttünk a Misziszipin, mire kiértünk az öbölbe. Rengeteg csónak mozgott rajta. Mindenféle kicsi, nagy, széles, lapos. Ma egész nap a tengeren voltunk, lassan átérünk az öblön, Mexikóba. Holnap reggel kilenckor lesz kikötés.

Ja a honlappal ellentétben a Mobilból, hanem New Orleansból indul a hajó. Ez kb 2 hete változott meg. Lehet a téli szezon miatt.

A legnagyobbak.

Tegnap voltunk Progresso-ban. Vagyis inkább csak a kikötőben, mert a városba külön kis ingyenes buszok visznek, de nem mentem be, mert mellénk beállt a Carnival egyik legnagyobb hajója. A Magic. Én meg inkább körbenéztem belülről, mivel mi carnivál dolgozók be tudunk menni a másik hajóba is.  Csináltam egy csomó képet belülről, meg a mi csónakunkról is a Magic fedélzetéről. Jól látszik különbség a két méret között.
A poén még az volt egészben, hogy az egyik budapesti tánciskolából, egy leányzó is kijött nemrég ide melózni. Nem rég láttam a facebook-on, hogy erre a csónakra került. Mondom megkeresem. Fogalmam sem volt milyen részlegen dolgozik. Azért segítség képen felvettem a tánciskolás pólót. Hát segített is. Amint beléptem odajött egy magyar csajszi, hogy honnan ez a póló. Aztán kiderült, hogy a szobatársa az Adriennek. Na most azért elég vicces, hogy egy 3700 fős csónakon ahol plusz a legénység még 1400 fős, pont a szobatársába botlok bele amint belépek. Na ő felküldött a 10-re, mert ott van egy hatalmas éterem ahol bárki, szinte bármikor tud enni valamit. Fel is mentem mentem 1-2 kört aztán össze is futottunk. Hát volt meglepődés elhihetitek. Sokat igaz nem tudtunk beszélni, mert elég forgalmas időszak volt, meg ott ettek a főnökei is, de talán legközelebb, nem fog dolgozni ebben az időben.

A hajó az eszméletlen nagy. Meg hát szép is. Igazából nem is tudom mit írjak, a képek úgy is mindent elárulnak.
A másik.
Másnap Conzumel-ben voltunk. Ott meg a royal carabien legnagyobb azaz a jeleneg a legnagyobb oceán járó hajó a világon. Oasis seas vagy mi a neve. Nem pont mellettünk ált, hanem egy távolabbi kikötőben. Így csak messziről láttam, de borzalmas nagy. Nagyon széles, és hosszú hajó. Róla nincs kép, de a neten tuti találtok ha megkeresitek.

Az első 5 napos út.

Nem sokat aludtam. Mikor progresszóban voltunk amint írtam a másik csónakon mászkáltam, meg utána körbenéztem a kikötői kis bazárban. Na ott volt minden. A szokásos pólók ruhák a kikötő nevével felcímkézve, rengeteg tequila. De a kedvenceim a bőr anyagú dolgok. Rengeteg csizma, mindenféle díszítéssel, meg színben. Egyesek valami borzalmasan néztek ki. De a legjobb a kígyóból készült öv. A poén, hogy szinte az egész kígyó egészben, csak kibelezve van elkészítve és a feje alatt van a kapocs. Szóval a fej a dísz az övön.

Este volt egy kisebb buli a személyzeti bárban, mert az egyik fotós leányzó Luszinda (Mexikói és nem így írja nevét de így kell ejteni) elment és ilyen bucsú buli szerűt tartottunk. Reggel persze korán kelés, megint gangway fotózás, (amikor a vendégek kimennek a kikötőbe, ) Volt csontváz meg indián, meg hajó kerék, meg valami jellegzetes helyi ruciban egy nő. Szóval megint munka ezerrel. Utána viszont szabadok voltunk. Így 5-en, két fotós csajszi, (az egyik Luszinda) meg egy másik aki nem fotós, de ő is elhagyta a hajót az út végén, meg neki az egyik munkatára, meg én kimentünk a kikötőbe. De mivel itt nincs a közelben így taxival kellet mennünk a paradise beach-re. Az egy nagyon jó hely. Szerencsére hajós dolgozóként nem kellett belépőt fizetni, Volt strand napágyakkal, meg röplabda pálya, meg medence is édes vízzel. Ott levoltunk egy pár órát, jól esett már kicsit lazítani. Vissza rohanás 10 perc alatt elkészülés, majd munka estig.
Este megint party. Most volt egy nagyobb party fent a 9.en a csónak végében. Ez alapvetően a vendégek-é, de havon 1x van ilyen buli rendezve a személyzetnek. Meg ilyenkor a kisebbik étteremben lehet enni.
Luszinda azt mondta szokott latin zene lenni, és mivel említettem neki, hogy kicsit tudok táncolni arra vár hogy tudjunk salsa-zni. De nem volt fél 3 kor bezárták a bulit.
Kicsit kiakadt, hogy miaz hogy nincs salsa? , főleg így az utolsó buliján. Na most semmi kedvünk nem volt csak úgy eltenni magunkat holnapra, meg különben is volt még egy fél üveg bor. Szerencsére nem volt szobatársa, mert vagy 2 krúzzal hamarabb fejezte be a szerződését. Szóval úgy 3-ig még elvoltunk nézegettünk 1-2 képet, meg szép lassan a bort is megittuk.
Másnap nekem 8-kor kellett kezdenem ő meg 11 kor. Nem voltam másnapos meg semmi ilyen gondom nem volt, de valami nagyon nehezen keltem fel. Egész nap a tengeren voltunk. Fotózás volt nekem beütemezve. Majd este mivel utolsó este így csak felmentünk a személyzeti bárba, meginni 1-2 bambit. Ott voltunk Luszindával, meg a másik csajszi is aki elment, meg közben 1-2 ismerős felnézett elköszönni. Majd vissza pakolni. Hát eszméletlen mennyi sok kacatot sikerült felhalmozni amíg itt volt. Én nem tudom, hogy pakolt, be de vagy 3 kézi táska volt nála reggel az is biztos.
Majd 2-3 körül alvás, reggel meg 6 kor emigráció. Nekem is mennem kellet mert még nem kaptam meg az új I-95 öt. Ez egy apró papír ami nagyon fontos. És ha nincs nálad nem engednek ki az amerikai területre. Meg ha elveszted 365 dollár. Azaz 70 ezer forint.

Szóval reggel még találkozunk aztán elment. Ha minden igaz jan 20 körül jön vissza. És a Magic-ra fog kerülni, ha jól tudom havonta 1x találkozunk conzumelben a Magic el. Így van esély hogy még összefutunk. De még ez is lehet addigra én is ott leszek ha tartom az átlagot, hogy havonta másik hajóra kerülök hehe. A másik pedig, hogy mivel Mexikói így nem volt Európában. És terve szerint a második szerződés után átjön, elmegy nem is tudom hogy írjam.

Számolgattunk kicsit aztán kiderült, lehet egyszerre végzünk majd, vagy közel egyszerre. Mivel ha bírom addig akkor Július végéig itt leszek. Mivel kicsit meg akarom nyújtani, mert utána úgy is otthon leszek a suli miatt. (legalább is 1 évig biztos). A második szerződések meg 6 hónaposak szoktak lenni. Ezért végeznénk egyszerre. Na majd kiderül.

Szóval tegnap már szinte állva elaludtam. De tegnap este már aludtam vagy 8 órát. Eszméletlen jól esett. Most egy darabig tuti nem nagyon megyek buliba, vagy partra.

Most lehet nem hülyén fog hangzani de nincs kedvem hozzá. Így egyedül. Mert igazából most így senkit nem ismerek még. Maximum kimegyek conzumelben netezni, feltenni ezeket amiket írok.

Két hónapja

Holnap lesz két hónapja, hogy idejöttem. Hogy megbántam-e? Nem. Igazából nincs mit. Tudok pénzt keresni, világot látok. Igaz sajnos nem nagyhajóra kerültem, így nem tudok sok helyre eljutni, legalább egyenlőre nem. De  nem is ezt kell nézni azt hiszem, hogy mit látok. Mert ha belegondolok, hogy voltam Miamiba, Nassauba, Conzumelbe, Még nem de majd ki tudok menni New orleans-ba is. Voltam két kisebb porfészekben, meg egy nagyobban freeport, port canaveral, progresso. Meg lehet mielőtt hazamegyek és sikerül úgy intézni akkor 1-2 helyre gyorsan elugrok, pl 2 éjszaka Newyorkban, mielőtt tovább repülök az nem lenne rossz na. Repültem vagy 4x, és még 2 tuti vár rám hazafelé.
Lett 1-2 olyan barátság ami később is talán fennmarad, meg egy pár kapcsolat is. Meg igazából a legnagyobb hajós társaságnak dolgozok a világon, szóval ha majd állást keres azért nem fog rosszul mutatni azt hiszem.
Igaz teljesen más világ. Napról napra dolgozni. Fogalmad sincs mikor milyen nap van, de mind1 is. Az idő sem változik nagyon. Nincs az, hogy mindjárt vége a nyárnak, nem jön a busz, vagy éppen alig férsz fel a kombínóra. Nincsenek kéregető hajléktalanok.
De nem is tudsz rendesen kikapcsolódni, bulizni egyet. Vagy éppen csak úgy elleni otthon a családdal. Ahogy a múltkor leírtam a hogy Augusztusban mennék haza, kicsit belegondoltam, hogy az 10 hónap lesz igazából. Rettentő sok idő. Addigra tutira nagyon le leszek fáradva. Nem is annyira fizikailag, mert azért itt jobban tudok pihenni. De azért hosszútávon szépen lassan úgy belefáradsz a dolgokba, na meg a vendégek szellemileg nagyon lefárasztanak. Nem is a fehér amerikaiak, mert azokkal sok bajom nincs. Inkább a sötétebb bőrűekkel. Időnként annyira hülyén beszélnek. Mármint nem is beszélnek szépen, alig lehet érteni mit mondanak, másrészt meg bunkók. Pl ha valamit nem értenek, (ami elég sűrűn előfordul velük) akkor nem kérdeznek vissza rendesen hogy, bocsi nem értem vagy valami hanem  egy ilyen jellegzetes hangfekvéssel „HAaa”? Na ettől már kiráz a hideg. Próbálom  nekik baromi egyszerűen elmondani, mutatni nekik pl az árakat, de nem értik. Buták, nagyon nehéz a felfogásuk. De más fotósok is így vannak ezzel. Látom mikor pózoltatják, hogy nagyon nehéz őket mozgatni, pedig barom egyszerűen próbálunk beszélni. Pl mondom a hölgynek, hogy ne mozduljon, és ránézek a faszira, mondom nekik, hogy uram, meg hogy pl az arcát mozgassa kicsit előre erre a nő is előre mozog. És amikor ezzel megy el a csomó idő mert buták, és a végén már úgy vagyok vele, hogy na jólvan ellövöm a képet, mert nem haladunk sehova, de tudom, hogy nem néz ki jól, és csak bizakodok, hogy a következő pózt jobban be tudom állítani velük.

Azt azért nem mondanám, hogy csak úgy elrepült az idő, de ez köszönhető a 3 hajónak is. Mert a beilleszkedés, a helyi dolgok megtanulása miatt, lassabban telik. A második csónakon  a végén már csak úgy repültek a krúzok.

Itt a karácsony

Már a hónap eleje óta fotózunk karácsonyfás háttérrel, meg ajándékokkal, de erre a krúzra fel is lett díszítve a hajó.  Én azt hittem, hogy a hajó közepén lévő nagy teremben lesz egy hatalmas fa. Mert ez kb egy nagy luk. 5 emelet magas. Minden emeleten van korlát ahonnan le lehet bámészkodni, ahol szoktak zongorálni. Szóval csak egy kis fa van, viszont az egész hajó nagyon fel van díszítve. Minden felé díszek. Oszlopokon, korláton, ma a személyzeti ebédlőket is feldíszítették. Nem tudom a medence fedélzeten csináltak-e valamit, mert arra nem járok mostanában.

Kicsit más a beosztásom mint a másikon volt. Ott szinte  mindig fotóztam kormánykereket, itt egyszer sem. Itt most úgy néz ki hogy ez első nap portré, másod nap formal night, 3-4-5 nap portré. Időnként 1 és 3. nap ebédlő fotózás is. Na meg persze a kikötéseknél is. Igaz legutóbb hostingolni kellet. Ami azt jelenti, hogy segíteni kell a fotósoknak. Mármint ott állok a híd végén, és megállítom a vendéget, hogy mosoly meg nézz a kamerába, ő meg katt. Ugyan ez volt induláskor is. Ilyenkor kimegyünk a beszálló épületbe, olyan mint a reptéren. És amikor becsekkoltak akkor ott állunk 2 háttérrel, 2 fotós, meg 2 (hostingoló) invitáló.

Annyi még itt a változás, hogy itt kezdek kondiba járni. Muszáj mert igaz egész nap állunk szinte, de az izmainkat annyira nem használjuk. Max csak pakolásnál mikor a háttereket állítjuk fel, meg a díszleteket visszük hozzuk. Meg próbálok ésszel enni. Eddig sok mindent kipróbáltam, de ezentúl ha lehet csirkén, halon, salátán, tojáson, meg tejen élek. Persze időként valami mást is eszek.

A másik, meg ma volt egy tréningem. Ezt tulajdon képen  még a tréning alatt meg kellet volna csinálnom, csak elmaradt. Aztán a másikon, meg nem szóltak, de én is elfelejtettem. Ez ilyen biztonsági dolog volt. Reggel 9-től volt du. 1-ig. A végén egy tesztel ami 25 kérdéses volt és 20 nak kelet meglenni, hogy sikeres legyen. Azt hiszem hogy egy hibám lett. Nem volt rossz meg nem is bántam, mert egy gangway-t kellet kihagynom miatta. Ott beszéltem a CTC emberével. Corporate trainer, azaz vállalati tréning központ. Nekik az a dolguk, hogy mindenféle tréningeket tartanak, segítenek beilleszkedni, meg alapvetően mindenben. Aztán ez a faszi mondta, hogy van nekik valami fotós tréning programjuk is. (valami számítógépes dolog. ) Amit azért lenne érdemes megcsinálni, hogy ha sikerül, akkor az egy plusz dolog, meg elvileg akkor egyből átlépnék fotós beosztásba vagy mi. Ami kicsit megemelné a fizumat, mert most csak gyakornoki fizut kapok nem rendes fotóst. Meg talán a főnök se venné rossz néven ha látná, hogy akarom fejleszteni magam. Meg később ha esküvőt akarnék fotózni, vagy éppen másik hajóra kerülni az pozitívan mutathat a papíromon.
A másik meg az angol. Az is valami számítógépes fejlesztő program. Megnézem milyen aztán majd kiderül, hogy egyáltalán lesz-e rá időm, és ha lesz akkor lesz-e elég energiám felfogni, mert ha csak ott alszok előtte, akkor semmi értelme.

Nincs kép, de igérem következő alkalommal tuti teszek fel, mert mindíg csak igérgetek. De a kártya olvasóm nem működik. Szolva meg kell oldanom valahogy.